Az első napfelkelte Uskenában

Írta: Emphus

Fárasztó utazást tudhatsz magad mögött, így most az ivás és sötét sarkokban lévő furcsa alakok keresgélése helyett inkább úgy döntesz, egy szállást veszel ki magadnak. Ennek ára elég borsos, két ezüstpénzt is elkérnek érte, cserébe jár majd hozzá reggeli. Vacsora már nem, ahhoz késő van, de amúgy az is lenne. Talán ha eleget győzködnéd a fogadóst, a holnapi vacsorát megkaphatnád, de az sem biztos, hogy akkor még ebben a városban leszel, és most nincs erőd ehhez.
Kifizeted a szállást, megkapod a kulcsot, majd elindulsz a fogadó emeletére, ahol a szobák vannak. A második ajtó jobbra a tied, a négyes számot viseli. Álmosan lépsz az ajtóhoz, hogy kinyisd, ekkor hallod meg az egyik szomszéd szobából feltörő sikoltást, nyögdécselést. Egy női hang... valakinek nagyon jó estéje van, úgy látszik. Kicsit bosszúsan lépsz be, hisz valószínűleg még jó sokáig hallgathatod a hasonló kéjjel teli lármát, nem beszélve a lentről felszűrődő hangos zenéről és ordibálásról, de nincs mit tenni. Az erdőben a legapróbb nesz is életveszélyt jelenthetett, itt most nem igen hagyatkozhatsz azonban erre a fajta észlelési képességedre.
Bezárod belülről az ajtót, levetkőzöl, majd befekszel az ágyba. Órákon keresztül küzdesz - legalábbis ennyinek érzed - az elalvással, félálom és ébrenlét között váltogatva folyamatosan. Aztán elaludsz.

Arra ébredsz, hogy csönd van. Még egy légy zümmögését is hallani lehetne az egész szobában, annyira nincs semmilyen hang vagy hangzavar. Ez annyira furcsa, hogy kiveri az álmot a szemedből. Felülsz az ágyon, kinézel az ablakon. Az ég alja keleten kezd világosodni, lassan hajnalodik. Kellemesen sokat aludtál, még a nehéz elalvási mód mellett is. Kipihenten ébredsz, felöltözöl, a mosdótálba odakészített vízben megmosod az arcod.

Ahhoz, hogy lásd a cselekvési lehetőségeket, játszani tudj, illetve időrendi sorrendben lásd az egyes történetrészeket, kérünk, hogy regisztrálj és jelentkezz be a weboldalra!

Adatvédelmi nyilatkozat | Felhasználói feltételek