A Kódex

Írta: Theraxin

A kapzsiság kibontatja veled a posztó tartalmát és újabb szereplővel bővíti rémálmaid repertoárját. Eddig sem volt túl barátságos viszonyod a könyvekkel és ez sem tűnik motiváló tényezőnek afelé, hogy egyszerű véleményed megváltozzék. A borítóján csak remélni mered, nem az a bőr feszít, amire gondolsz, de a tapintása és a szőrtelensége gyanúsan utal fejlett tudatú lények maradványainak összefércelésére. Az összedolgozási munkálatok kiteljesednek a teljesen igénytelen és szabálytalan varratokban és meg mersz esküdni, hogy a könyvet záró pecsét valamilyen, általad ismeretlen lénynek a nyelve, ami körbeölel egy fémkarikát a hátsó borítón. Egyetlen nem természetes anyagát látod így kívülről, egy szinte teljesen fekete, üvegszerű anyagot, amely az egyik varrat alatt figyel, kidomborítva kissé a fedőlap borítását. Egy bevarrt, teljesen sötét szemre hasonlít, melyből alig láthat kifele. Már, ha ez egy élőlény, melyet megfosztottak a látásától. És ezen kötelékeiből nem te fogod kiszabadítani. De ezek a gondolatok honnan érkeztek? Visszahajtod rá a rongyokat, nekitámasztod a hátad a közeli házfalnak, majd erős dilemma elé kerülsz, hogy mit kezdj "ezzel". Biztos, hogy egy varázsló jó árat fizetne érte, de talán jobb lenne, ha nem kerülne elő egy ilyen relikvia. Vagy, megpróbálhatod megfejteni a több ezer éves titkokat, melyeket a Kódex rejt és ezzel végtelen hatalmat kovácsolni magadnak minden élő felett. Felrántod a fejed, meg mersz rá esküdni, hogy ez nem a saját elméd gondolata volt. Több, mint aggasztó.

Ahhoz, hogy lásd a cselekvési lehetőségeket, játszani tudj, illetve időrendi sorrendben lásd az egyes történetrészeket, kérünk, hogy regisztrálj és jelentkezz be a weboldalra!

Adatvédelmi nyilatkozat | Felhasználói feltételek